Mi köze a nyílt adatoknak és a nyílt kormányzásnak egy nemzet sikeréhez és hogy áll Magyarország ezen a téren? Daren Acemoglu és James A. Robinson magyarul is olvasható Miért buknak el nemzetek? (Why Nations Fail?) című könyvükben arra keresik a választ, miért sikeresek egyes országok, míg mások úgy tűnik menthetetlenül elbuktak. A szerzőpáros könyvével azonos című blogján a nyílt kormányzást (open government) a befogadó intézményrendszer fontos részeként írják le, ami alapvetően befolyásolja az egyes nemzetek sikerességét.
"We are delighted to see the Prime Minister emphasize the importance of inclusive political institutions. He even went further and recognized that making political institutions inclusive is not the natural instinct of politicians (stating that “Transparency brings risks”).
In fact, many politicians and elites actively work to maintain extractive institutions in place.
This will not change overnight, but more political and intellectual leaders emphasizing the importance of inclusive institutions and the role of politicians and elites in creating and maintaining the institutions that are at the root of much of the poverty around the world is a very very important first step." [forrás]
A könyv rengeteg példán keresztül támasztja alá a sikeresség főbb tényezőit, melyek a
- schumpeteriánus teremtő rombolás, azaz az új technológiák, eszmék stb. folyamatos megjelenése
- tulajdonjog tisztelete
- jogállamiság (rule of law)
- demokrácia
- jól működő és megbízható intézmények
A kötet legnagyobb érdekessége az, hogy sokkal tágabb perspektívába helyezi a jólét és a sikeresség fogalmát. A legtöbben általában a szabad vállalkozásban látják a jóléthez vezető utat és szeretik a GPD növekedés és a vállalkozás könnyedsége (ease of doing business) közötti összefüggést túlmisztifikálni. A Világbank adatkatalógusából a 2013-as GDP növekedési adatokat a "Doing Business Ranking" rangsorral összevetve azt látjuk, hogy a lista elején álló országok növekedése általában pozitív és a középmezőnytől kezdve egyre nagyobb a negatív eltérés. A trendvonal ellenben jól jelzi, hogy az államok többsége átlag körüli növekedést produkált.
Sokkal érdekesebb képet kapunk, ha a The Economist Democracy Index-ét vetjük össze az üzlet szabadságával. Nagyon egyértelműen látszik, hogy a vállalkozás szabadsága és a demokrácia összetartozik, további meglepetés, hogy a GDP változást megjelenítő ábrához képes nincs nagy különbség az élbolyban (hiszen az x-tengely ugyanaz mindkét esetben)
A World Justice Project jelentésének Open Government indexét vetjük össze az alábbi ábrán a demokrácia indexszel. Látható, hogy az "érett" demokráciákban a nyílt kormányzás már elterjedt, de a jelenség annyira új, hogy az élmezőnyben is akadnak későn ébredők és a demokratikusnak tekinthető középmezőny is még rosszul teljesít.
Mivel a különböző indexek nem listáznak minden államot, ezért 88 országot tudtunk megvizsgálni. Az ábrákon a nagyobb EU tagállamok, a hazánkkal szomszédos országok és pár olyan ország szerepel melyeket Acemoglu és Robinson könyve tárgyal.
Külön figyelmet érdemel, hogy külföldi, független intézetek által egész szép helyezéseket ért el hazánk mindegyik rangsorban! Reméljük minden évben jobban fogunk teljesíteni és az opendata.hu is hozzájárulhat ehhez. Azonban érdemes megjegyezni, hogy Robinson a HVG-nek adott interjújában felhívja a figyelmet arra, hogy bizony vigyázni kell az eddigi eredményekre és keményen munka árán lehet tovább javítani a jelenlegi viszonyokon.
